A BRG SZÁMOZÁSI- ÉS TÍPUSJELZÉSI RENDSZERE

Ezen a lapon röviden-tömören olvashatsz a gyár adóvevőinek tí­pusjelzési- ill. számozási rendszeréről, a gyártásról, a prototí­pusokról és a különféle megrendelésekről.

1953 - Megalakul a Budapesti Rádiótechnikai Gyár a III. kerületi Polgár utcában
1954 - Kis szériában elkészül az első adóvevő, az FM10 névre hallgató "traktorrádió"
1963 - Elkészül az FM10-160 és az FM40-160 prototí­pusa
1966 - Beindul az FM10-160 és FM40-160 sorozatgyártása
1967 - Elkészül az első FM05-163
1968 - Piacra kerül a sorozatban gyártott FM10-164, az FM10-166 (Szovjetúnió) és az FM10-162 (Bulgária)
1969 - Átadják a Salgótarjánban létesí­tett 2. számú gyáregységet
1970 - Elindul az FM05-165 avagy a "Maros-B" sorozatgyártása
1972 - Bemutatkozik az FM201 sorozatú bázisállomás- és átjátszó készülék
1972 - Átadják a kecskeméti 3. számú gyáregységet
1975 - Elkészül az FM301, FM401 és FM502 prototípusa
1978 - Sorozatgyártásba kerül az FM301, FM401 és az FM502 "Manpack" rádió
1986 - Elkészül az új FM503 avagy a "Maros-D"
1989 - Kiválik a salgótarjáni egység, felveszi a BRG Rádiótechnikai Rt. nevet
1990 - Salgótarjánban elkészül az új TR301 rádió
1991 - Elkészül az FM320-450 szintézeres rádió prototípusa (sorozatgyártásba nem kerül)
1992 - Megindul a TR330-300D és az FM320-160 "taxirádió" gyártása (korábban FM600-160T)
1993 - Megjelenik az FM321 és TR321 tí­pus
1994 - Gyártásba kerül a legutolsó fejlesztés, a TR331 és TR331BTS tí­pus
1998 - A salgótarjáni Budapesti Rádiótechnikai Rt-t megvásárolja a Videoton Holding
2002 - Leáll a termelés salgótarjáni gyárban
2003 - A garanciális vállalások teljesítése után a salgótarjáni gyár végleg bezár, megszűnik a BRG márka

A BRG gyár kezdeti modelljeit nézve gyakran elhangzik az a vád, miszerint a gyár akkori mérnökei egy az egyben lekoppintották a korra jellemző sikeres rádiókat - hasonlóan kí­nához, napjaikban. Tulajdonképpen ez egy kétélű dolog. Részben igaz, részben pedig nem. Nyilván még a laikusnak is feltűnik a hasonlóság a Storno CQM19-25 és a BRG FM10-160 modell között. Mind a készülék mérete, formája és a csatlakozók elhelyezkedése is nagyon hasonló - azonban az egyes egységek nem kompatibilisak egymással! Ugyanez a helyzet a Storno CQM612 és a BRG FM10-164 ill. a Storno CQP512 és a BRG FM05-165 között. Miért is van ez í­gy?

Egyesek szerint a másolás nem más, mint tisztelgés az eredeti alkotás tökéletessége előtt. Azonban itt nem ennyire egyszerű a helyzet. Ugyanis 1960-ban megjelent a Storno 8 csatornás, 10W-os mobilrádiója. Ebből kí­sérleti jelleggel pár darabot vásárolt az akkori Országos Mentőszolgálat és a Magyar Államvasutak. A hosszas tesztek után a készülék megbí­zhatónak, kis fogyasztásúnak, kedvezőnek bizonyult: egyszóval a nagy darabszámú rendelés került kilátásba. Ez sajnos az akkori politikai viszonyok és a COCOM embargó-lista miatt lehetetlennek számí­tott. Megbí­zást kapott hát a Budapesti Rádiótechnikai Gyár egy a Storno-val azonos kialakí­tású és tulajdonságú adóvevő megtervezésére és sorozatgyártására.

Az első - a végleges kialakí­tással szinte azonos - tervek már 1963 novemberében elkészültek és 1966/1967-től megindult a sorozatgyártás. A készülék magasságát, szélességét és mélységét tekintve pár centivel volt nagyobb a dán rádiónál, tömegét tekintve pedig pár dekával kevesebbet nyomott. Az eredeti pályázati kií­rással megegyezően a szerkezeti elemek is nagy hasonlóságot mutattak: az alsó rekeszekben kerültek elhelyezésre az audio-erősí­tő és KF egységek, a középső részben az inverteres tápegység és a kristályváltó egység - a hozzá tartozó kvarcokkal együtt.

Tekintettel a dán rádió kiforrott technikájára, a kétoldalt elhelyezett vevő- és adó panelekhez nem nyúltak. Az adóban a 18-szoros frekvencia előállí­tását továbbra is 3 cső oldotta meg: 3x3x2 képlettel. A végcső is maradt a már bevált QQE03/12. A ferritmagos tekercseket és a trimmer-kondenzátorokat a Kőporc gyártotta (sajnos közel sem olyan jó minőségben, mint amilyen az eredeti Philips volt). Az elektroncsöveket csehszlovák és orosz forrásból oldották meg (a QQE végcső Valvo gyártmányú volt). Lényegi változtatáson a KF egység és a zajzár- ill. audio-erősí­tő egység ment keresztül. Némi egyszerűsí­tés történt a tápegység-részben is: mí­g az eredeti Storno készülékben választani lehetett a 6/12V ill. a 12/24V-os üzem között, addig az FM10-160-ban a vezetékezés egy előre meghatározott fix feszültségre történt. Ezáltal a táprész mérete és tömege is csökkent. Az eredeti CB19-1 és CB19-2 kezelőegységeket elvetették, helyettük a teljesen áttervezett GK-1, GK-2, GK-50 és VK-1 kezelők léptek szí­nre. Az eredeti Storno-féle gépkocsikezelőkben ugyanis nem volt lehetőség a variálható szelektí­v hí­vásra.

A fentebb í­rottak után nyilván érthetőbb a jelenség, hogy miért is hasonlí­t egymásra a két készülék. A "koppintás" - mint látjuk - nem 100%-os, az egyes részegységek a magyar megrendelők igényeihez lettek alakí­tva. A főbb egységek változatlan elhelyezése, a méretbeli különbségek és a csatlakozók azonossága pedig a szerví­zes kollégák munkájának megkönnyí­tése érdekében kerültek "másolásra". Ha belegondolunk, valóban egyszerűbb egy megszokott javí­tási sorrendet átültetni egy másik készülékre, mint teljesen újragondolni azt. Ugyanez igaz a már emlí­tett FM10-164 és FM05-165 modellre is.

A BRG készülékek sorozatszámozási-rendszere egyszerű elveken alapul. A sorozatszám ma is ismert felépí­tése a kezdeti években, 1955-1960 között született. Az első két számjegy mindig a gyártási évet jelöli. Az utána következő három vagy négy jegy pedig azt, hogy az adott évben hányadikként "gördült le a szalagról" az adott munkadarab. Erre egy példa:

BRG FM05-165 - 71222

Ebből egyértelműen kiderül, hogy az ún. 165-ös kód alatt futó szériáról van szó, annak is az 5W-os tí­pusáról (mely az egyetlen kivitel volt). A sorozatszám: 71222. Az első két számjegyet nézve kiderül, hogy a rádió 1971-es gyártás. De mit jelent a 222? Ez lenne a kettőszázhuszonkettedik darab, ami 1971-ben készül? Nem teljesen. Minden BRG adóvevő darab-számozása 100-al kezdődik, vagyis 1971-ben az FM05-165 szériából ez volt a százhuszonkettedik darab.

Az ún. rádiótelefon készülékek tí­pusjelölési rendszere 1954 és 1972 között változatlannak mondható. A korra jellemző rádiók jelölése egy azonos sémát követ: a rendelési katalógusban a tí­pusjel a széria kódszámából és a legnagyobb kimenőteljesí­tményből áll. Sajnos í­gy utólag, az évek múlásával egyre nehezebb kiderí­teni - a katalógusok hiányában - azt, hogy milyen kivitelek tartoztak egy adott kódjel alatt futó termékből. Lássunk egy gyors példát:

BRG FM10-164D - 71301

Ahol az egyes betűk és számok jelentése:

BRG = gyártó neve
FM = modulációs rendszer
10 = névleges RF kimenő-teljesí­tmény
16 = 160 MHz-es sáv
4 = negyedik modellszéria 160 MHz-re
D = duplex kivitel
71 = gyártási év
301 = darabszám az adott évben

Azonban a fent látható tí­pusjelölésből sajnos nem derül ki, hogy a modellsorozatnak létezett több alváltozata is. A példában emlí­tett 164-es széria külön rendelésre kérhető volt 0.5W és 2W kimenőteljesí­tménnyel is. Ezek az FM05-164 és az FM2-164 matricát kapták.

Később, 1972-től - Az FM201 megjelenésével - a tí­pusjelölési-rendszer megváltozott. Bár az FM201 az FM10-164 "bedobozolt" változata volt, a jelölése teljesen eltért az elődjétől. A korábban használt sémát elhagyva a kimenőteljesí­tményt kihagyták a sorból és a modellszéria jelölése előre került. Egy példa erre:

BRG FM201-160S - 75251

Ahol az egyes betűk és számok jelentése:

BRG = gyártó neve
FM = moduláció tí­pusa
201 = modellszéria
160 = 160 MHz-es sáv
S = szimplex kivitel
75 = gyártási év
251 = darabszám az adott évben

Mint látszik, az 1972 utáni jelölési rendszerből nem derül ki első látásra az adott készülék RF teljesí­tménye. Ezt általában egy másik adattáblán vagy a gyári szám közelében tüntették fel (az FM201 esetében a készülék adó fiókjának oldalán).

A BRG betűegyüttest mint a gyártó nevét azért tartottam fontosnak kiemelni, mert 1994 után az ex-BRG-s kollégákból felállt MultiCom Kft. hasonlóképpen számozta és jelölte a saját készülékeit. Bár egy ideig változatlanul tovább gyártották a BRG termékeit, a kis Kft. gyártmányainak neve BRG helyett MC jelöléssel kezdődnek, a gyári számuk pedig tipikusan 94/95/96-al.

A BRG-ben nemcsak belső szabványok léteztek, hanem a rajzoknak, gépkönyveknek, mérési utasításoknak és különféle részegységek dokumentációinak is saját jelölési rendszere volt. Külön rajz- és dokumentumszámokat kaptak többek között az elvi kapcsolási rajzok, szerelt panelek, tekercsek, kábelek, műszaki leírások és mérési utasítások.

A fennmaradt dokumentumok összehasonlítása alapján ma már a rendszer több eleme azonosítható, azonban a BRG teljes hivatalos rajzszámozási szabványa jelenleg nem áll rendelkezésünkre. Emiatt az alábbi megfejtés részben dokumentumokkal igazolt adatokat, részben pedig több eredeti rajz összehasonlításából levont következtetéseket tartalmaz.

Fontos, hogy ugyanahhoz a készülékhez vagy funkcionális részegységhez több, egymással összefüggő rajz- illetve dokumentumszám is tartozhatott. Az eltérő számok nem feltétlenül különböző készüléket vagy áramkört jelentenek: gyakran ugyanannak az egységnek az elvi rajzát, szerelt rajzát és mérési utasítását azonosították külön számmal.

EGY KONKRÉT PÉLDA

Az FM301/FM303 adó-vevő dokumentációjában például a kristálydiszkriminátorhoz az alábbi három, egymással összefüggő szám tartozik:

		4S10E757/-A    kristálydiszkriminátor, elvi rajz és anyagjegyzék
		4S10-757/-A    kristálydiszkriminátor, szerelt rajz
		4S10U757/-A    kristálydiszkriminátor mérési és beállítási utasítása
		

Hasonló kapcsolat figyelhető meg a 10 W-os adó-végfokozat esetében is:

		4S10E758/-A    10 W-os adó-végfokozat elvi rajza
		3S10-758/-A    10 W-os adó-végfokozat szerelt rajza
		4S10U758/-A    10 W-os adó-végfokozat mérési és beállítási utasítása
		

E példákból jól látható, hogy az azonos 757, illetve 758 törzsszám ugyanahhoz a funkcionális egységhez kapcsolódik, miközben a dokumentum teljes száma annak jellegétől függően eltér.

A DOKUMENTUMFAJTÁT JELÖLŐ BETŰK

Az eddig előkerült eredeti BRG dokumentumok alapján az alábbi betűk jelentése nagy biztonsággal azonosítható:

A 4S79L838/-A számú dokumentum például az FM301-160 és FM303-160 adó-vevők műszaki leírása, vagyis az L jelölés ebben az esetben egyértelműen a műszaki leíráshoz kapcsolódik.

Ugyanígy a 4S10U745/-A.../-D dokumentum az adó hangfrekvenciás egységének mérési utasítása, ami az U betű ilyen jellegű dokumentumokkal való kapcsolatát is igazolja.

A KARAKTEREK HELYE

A korábban ismert egyszerűsített megfejtés szerint a rajzszám második karaktere határozta volna meg a dokumentum típusát. Az újabban előkerült eredeti BRG iratok alapján azonban ez ebben a formában nem tartható fenn.

Vegyük például a teljes FM301/FM303 gépkönyv számát:

		4 S 79 L 838 /-A
		

Ez a dokumentum műszaki leírás, és a dokumentum jellegével kapcsolatba hozható L betű nem a második karakterhelyen található.

Ugyanez figyelhető meg egy elvi rajznál:

		3 S 10 E 742 /-A
		

A BRG saját rajzjegyzéke ezt az NF és KF egység elvi rajzaként és anyagjegyzékeként azonosítja. Az E betű itt szintén későbbi pozícióban áll.

Emiatt a BRG rajzszám felépítését jelenlegi ismereteink alapján inkább az alábbi módon célszerű szemléltetni:

		4 S 79 L 838 /-A
		| | |  |  |    |
		| | |  |  |    +-- változat / törés
		| | |  |  +------- egyedi vagy törzsszám
		| | |  +---------- dokumentumfajtára utaló jel
		| | +------------- csoport- vagy kategóriaszám
		| +--------------- további BRG osztályozó jel
		+----------------- rajz/lap méretével összefüggő szám
		

A fenti felbontás nem tekinthető a BRG hivatalos rajzszámozási szabvány teljes megfejtésének. A második karakter - például S vagy Z - pontos hivatalos jelentését jelenleg nem ismerjük, ezért azt további eredeti belső szabvány vagy rajznyilvántartás előkerüléséig nem célszerű biztos jelentéssel felruházni.

AZ ELSŐ SZÁMJEGY

A fennmaradt rajzok alapján az első számjegy és a rajzlap mérete között egyértelmű kapcsolat figyelhető meg:

AZONOS TÖRZSSZÁM - KÜLÖNBÖZŐ DOKUMENTUMOK

Az FM301/FM303 gépkönyv egyik legérdekesebb tanulsága, hogy egy adott funkcionális egység több dokumentuma gyakran ugyanazt a háromjegyű törzsszámot őrzi.

Ez arra utal, hogy a háromjegyű végső szám fontos szerepet játszott az adott funkcionális egység vagy konstrukció azonosításában. Ezt azonban jelenleg a fennmaradt dokumentumok alapján levont következtetésként kell kezelni, nem pedig a BRG rajzszámozási szabvány hivatalosan bizonyított szabályaként.

A /-A, /-B, /-C STB. JELÖLÉSEK

A rajzszám végén található /-A, /-B, /-C stb. jelölések az adott dokumentum, részegység vagy konstrukció különböző változatait, úgynevezett töréseit jelölhetik.

Fontos, hogy ezek nem minden esetben egyszerű, időrendben egymást követő rajzmódosításokat jelentenek.

Az FM301/FM303 dokumentációjában például az egyes törések között lehet:

• eltérő csatornakiosztás, például 20 vagy 25 kHz;
• eltérő frekvenciatartomány;
• más műszaki kivitel;
• áramköri vagy konstrukciós módosítás.

Ezért egy /-A vagy /-B jelölés pontos jelentését mindig az adott rajzhoz vagy gépkönyvhöz tartozó dokumentáció alapján kell meghatározni.

PÉLDÁK TELJES KÉSZÜLÉKRAJZOKRA

A rajzszámozás változatosságát jól mutatják az FM303 teljes adó-vevő rajzai is:

		9Z79E038/-A    FM303-160S szimplex adó-vevő
		9Z79E035/-A    FM303-160D duplex adó-vevő
		

Ezeken a rajzokon a második karakter Z, miközben az E továbbra is az elvi rajzzal kapcsolatba hozható pozícióban található. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a második karaktert önmagában nem célszerű a dokumentum típusaként értelmezni.

ÖSSZEFOGLALÁS

A jelenleg ismert eredeti BRG dokumentumok alapján biztosan kijelenthető, hogy a rajz- és dokumentumszámok összetett belső rendszert alkottak. Ugyanazon egység elvi rajza, szerelt rajza és mérési utasítása külön számot kaphatott, miközben gyakran megőrizte az egységre jellemző közös törzsszámot.

Az E, L és U betűk jelentése az eddig előkerült dokumentumok alapján már nagy biztonsággal meghatározható, a teljes számozási rendszer - különösen az S, Z és más osztályozó karakterek hivatalos jelentése - azonban további kutatást igényel.

Amennyiben előkerül a BRG eredeti rajzszámozási szabványa vagy egy korabeli belső rajznyilvántartás, a fenti rendszer további elemei is pontosan azonosíthatóvá válhatnak.