TUDÁSTÁR / Rádiórendszerek és alkalmazások

BÉKÉS MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK

A rendszerváltást követő években (kb. 1990-1997) a román határ menti kistelepülések takarékszövetkezeti fiókjainak kommunikációja az előző évtizedek technikájára és papíralapú eljárásaira épült. A működés gerincét a telefon, a posta és a személyes kézbesítés adta; a fax és a számítógép ebben az időszakban fokozatosan jelent meg, de ritkán hozott azonnali, hálózati jellegű áttörést.

A fiókok többsége egyetlen vezetékes vonalon bonyolított minden hívást. Rossz időjárás esetén zaj, vonalszakadás, visszhangosság is előfordult; a hívásokat rövidre fogták. A legkisebb településeken előfordult, hogy a kapcsolást a központ kezelője biztosította. A fax ugyan lerövidítette a kommunikációt, de egyetlen vonal esetén ez is szűk keresztmetszetet jelentett. A gyenge vonal miatt a faxüzenetek gyakran olvashatatlanul vagy torz képpel érkeztek meg vagy kerültek elküldésre.

Kb. 1992–1993-tól már számítógépeket is használtak, DOS alapú szoftverekkel, azonban hálózati kapcsolat hiányában a napi adatok nyomtatva, illetve 3,5” floppy lemezen kerültek továbbításra a központba.

Tartós vonalhiba esetén a posta vagy szomszédos intézmény telefonja volt az egyetlen kommunikációs lehetőség. Fax-kieséskor azonnali személyes kézbesítés történt. Rövid hibanapló készült, amelyet a következő körlevéllel együtt megküldtek a központnak.

A Mezőkovácsháza és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet közösen indított projektet, amely az akkor még működő Határőrség híradó ágazatán keresztül szerzett be BRG TR321-160 URH mobil adóvevőket és egy BRG TR331-160BTS átjátszó állomást a salgótarjáni BRG Rádiótechnikai Rt.-től. A 160 MHz-es sávban működő rendszer a pénzszállítás koordinálását és a napi operatív kommunikációt segítette. Telepítési helyszínek: Lökösháza, Kevermes, Dombiratos, Kunágota, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Medgyesbodzás, Battonya, Kaszaper, Végegyháza, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes. Az átjátszó a régió központi tornyában kapott helyet, pontos koordinátái nem ismertek. Titkosítás nem volt, de a korszakban a rádióamatőrök számára a szükséges szkennerek ára és beszerzési nehézsége miatt a lehallgatás kockázata alacsony volt. A rendszer a 2000-es évek elejéig üzemben maradt, amíg a fejlettebb mobil- és vezetékes hálózatok ki nem váltották.

Az évtized végére folyamatosan kiépítésre kerültek a számítógépes hálózatok, a telefonvonalak megbízhatóbbá váltak és a telefaxot lassan, de biztosan elkezdte leváltani az elektronikus-írásos kommunikáció, az e-mail. A takarékszövetkezetek közötti rádióhálózatot a 2000-es évek elején számolták fel.