TUDÁSTÁR / Rádiórendszerek és alkalmazások

A KÉSZENLÉTI RENDŐRSÉG ITV AUTÓBUSZA

A Készenléti Rendőrség állományában egykor egy különleges kialakítású, úgynevezett ITV busz, vagyis Ipari TV Busz szolgált. A jármű alapját egy 1987-ben gyártott Ikarus 256.50E adta.

Külső megjelenését fehér alapszín, több árnyalatú kék csíkozás, valamint nagyrészt elsötétített oldalablakok jellemezték.

A járművet a szervezet elnevezésének változásait követően a Készenléti Rendőrség, majd a Rendészeti Biztonsági Szolgálat – REBISZ, később pedig ismét a Készenléti Rendőrség használta.

Bár az átalakítás alapjául egy távolsági autóbusz szolgált, a hatósági nyilvántartásban nem hagyományos személyszállító autóbuszként, hanem kétüléses, N3 kategóriájú különleges tehergépkocsiként szerepelt.

Rendeltetése elsősorban a helyszíni videomegfigyelés, kép- és hangrögzítés, rádióforgalmazás, valamint a rendőri műveletek kommunikációs és technikai támogatása lehetett.

BEÉPÍTETT TELEVÍZIÓS ÉS VIDEOTECHNIKAI RENDSZER

A fennmaradt fényképek alapján a busz belseje nem egyetlen, nagyrészt üres térből és központi munkaállomásból állt. A teljes utasteret több, egymáshoz kapcsolódó technikai és kiszolgáló részre osztották, amelyeket nagyméretű, világos színű beépített bútorzat választott el.

A jármű központi részében egy összetett kép- és hangtechnikai vezérlőmunkahely kapott helyet. A kezelőpult előtt több kisebb professzionális videomonitor sorakozott, amelyek egyszerre több kamera képének megfigyelését tették lehetővé.

A monitorok alatt kapcsoló- és vezérlőpanelek, képválasztó egységek, valamint hangtechnikai kezelőszervek helyezkedtek el.

A képek alapján a rendszer alkalmas lehetett:

• több, egymástól független videoforrás egyidejű megfigyelésére;
• a kameraképek közötti választásra és kapcsolásra;
• kép- és hanganyag rögzítésére;
• a felvételek helyszíni visszajátszására;
• a különböző hangcsatornák keverésére és ellenőrzésére;
• a kamerák és kommunikációs berendezések egyetlen munkahelyről történő kezelésére.

A kezelőhely felett több mobil rádiókészüléket építettek be. Ezekhez külön kézi mikrofonok tartoztak, így a technikai személyzet a videomegfigyeléssel párhuzamosan több rádiócsatornán is kapcsolatot tarthatott a helyszínen dolgozó egységekkel.

A fényképeken legalább öt kisebb videomonitor, több rádiókezelő mikrofon és számos mobil rádiókészülék látható. Ez arra utal, hogy a buszt nem egyszerű képrögzítő járműnek, hanem összetett helyszíni megfigyelő és kommunikációs központnak alakították ki.

KÉP- ÉS HANGRÖGZÍTŐ BERENDEZÉSEK

A busz egyik magas készülékszekrényében többféle analóg és digitális kép- és hangrögzítő berendezést helyeztek el. A fennmaradt fényképeken látható többek között:

• két Technics kazettás magnetofon;
• egy Panasonic DVD-felvevő;
• több Panasonic professzionális S-VHS videomagnó;
• további videotechnikai lejátszó- és rögzítőegységek;
• egy külön feliratozott „VIDEÓ és HANG KAPCSOLÓMÁTRIX”.

A rendszer tehát nem pusztán megfigyelésre szolgált. A kameraképeket különböző rögzítőegységekre lehetett irányítani, archiválni, visszajátszani, illetve a hanganyaggal együtt feldolgozni.

A több videomagnó és hangrögzítő jelenléte lehetővé tehette, hogy ugyanarról az eseményről több, egymástól független felvétel készüljön.

A képek alapján a járműben nem elsősorban modern értelemben vett DVR-rendszerek, hanem az adott időszakban általánosan használt S-VHS videomagnók, DVD-felvevők, kazettás hangrögzítők és analóg kapcsolómátrixok működtek.

SZÁMÍTÓGÉPES ÉS ELLENŐRZŐ MUNKAHELY

A buszban egy külön számítógépes munkaállomást is kialakítottak. A fényképeken egy asztali számítógép, hagyományos CRT-monitor, billentyűzet, nyomtató, valamint két nagyobb televíziós ellenőrzőmonitor látható.

Ez a munkahely feltehetően a felvételek nyilvántartását, az események dokumentálását, a jelentések elkészítését, illetve egyes technikai rendszerek számítógépes kezelését szolgálhatta.

A rendelkezésre álló fényképek alapján azonban nem állapítható meg pontosan, hogy milyen szoftvereket vagy adatátviteli rendszereket használtak rajta.

RÁDIÓTECHNIKAI FELSZERELÉS

Az egykori Készenléti Rendőrség Híradástechnikai Műhelyének dolgozói által elmondottak alapján a busz rádiótechnikai felszereléséhez az alábbi készülékek tartoztak:

• egy BRG TR331-160D, "XA" mobil átjátszó;
• egy Motorola MC SpectroB VHF rádió;
• egy Yaesu FT-212RH VHF rádió;
• egy Yaesu FRG-8000 kommunikációs vevőkészülék;
• egy Yaesu FT-757GXII rövidhullámú adó-vevő;
• a hozzá tartozó Yaesu FC-757AT automata antennaillesztő;
• valamint egy Ericsson Orion EDACS VHF mobilrádió.

A 2000-es évek elején készült fényképeken több, polcokba épített mobil rádióberendezés látható, azonban azok pontos típusa a felvételek felbontása és látószöge alapján nem minden esetben azonosítható biztonsággal.

A jármű felszereléséhez feltehetően további kézi rádiók, tartalék készülékek, akkumulátorok, kábelek és helyszínen telepíthető kommunikációs eszközök is tartoztak.

ENERGIAELLÁTÁS ÉS ELEKTROMOS RENDSZER

A videó-, számítástechnikai és rádióberendezések működéséhez külön, nagy teljesítményű elektromos rendszert építettek ki.

A képeken két elkülönített, „1-es hálózat” és „2-es hálózat” feliratú elosztótábla, több kismegszakító, hálózatválasztó kapcsoló, feszültségmérő műszer és figyelmeztető jelzés látható.

A készülékek zavartalan működését több APC szünetmentes tápegység biztosította. Ez különösen fontos lehetett a videofelvételek és számítógépes adatok megóvása érdekében, hiszen egy rövid áramkimaradás vagy hálózatváltás is megszakíthatta volna a rögzítést.

A padlóba több szerelő- és csatlakozónyílást alakítottak ki, amelyeken keresztül a kábelezéshez, az elektromos csatlakozásokhoz vagy a jármű alsó műszaki teréhez lehetett hozzáférni.

KAMERÁK ÉS MIKROHULLÁMÚ KAPCSOLAT

Az ITV buszhoz vezetékesen csatlakoztatható, valamint feltehetően mikrohullámú képátvitellel működő, kihelyezhető kamerák is tartoztak.

A fényképeken a busz tetején egy nagyméretű, időjárásálló burkolatba épített kamera látható, amelyet forgatható és dönthető mechanikára szereltek.

A tetőkamera egy háromlábú, felhajtható tartószerkezeten helyezkedett el. Műveleti helyzetben a kamera a busz tetősíkja fölé emelkedett, így magasabb nézőpontból figyelhette a környező területet. Szállításkor a tartószerkezetet feltehetően lehajtották és a tetőn rögzítették.

A fennmaradt képek alapján nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a tetőkamera mellett pontosan milyen mikrohullámú antennákat használtak, illetve azok a tartószerkezet mely részén kaptak helyet.

Az viszont valószínűsíthető, hogy a rendszer a távolabb telepített kamerák képének fogadására is alkalmas volt.

A busz tetejének szélén korláttal ellátott járófelület látható. Ez lehetővé tette a tetőre szerelt kamera, az antennák és a kábelezés biztonságos megközelítését, beállítását és karbantartását.

BEÉPÍTETT BÚTORZAT ÉS SZEMÉLYZETI RÉSZ

A jármű belsejében szinte minden rendelkezésre álló felületet beépített szekrényekkel, fiókokkal és tárolórekeszekkel hasznosítottak.

Ezekben videokazettákat, hangkazettákat, kábeleket, dokumentumokat, tartalék alkatrészeket és egyéb technikai eszközöket tárolhattak.

A busz egyik oldalán hosszú, kárpitozott ülőpad húzódott, amely a személyzet pihenésére vagy további kezelők elhelyezésére szolgálhatott. Az egyes munkaterületeket függönnyel is el lehetett választani egymástól.

A járműben egy kisebb kiszolgálórész is helyet kapott:

• rozsdamentes mosogató;
• kétlapos elektromos főzőlap;
• hűtőszekrény;
• munkapult;
• tárolószekrények;
• valamint egy vezetékes telefonkészülék.

Mindez arra utal, hogy a buszt többórás, akár egész napos helyszíni alkalmazásra tervezték, és a technikai személyzet hosszabb ideig is önállóan dolgozhatott benne.

ALKALMAZÁSI TERÜLETE

Az ITV buszt elsősorban labdarúgó-mérkőzések, tüntetések, állami rendezvények és más nagyobb tömegesemények biztosításánál alkalmazhatták.

Feladata a helyszín több pontjáról érkező kameraképek összegyűjtése, folyamatos megfigyelése és rögzítése, valamint a rendőri egységek közötti rádiókapcsolat támogatása lehetett.

A buszban dolgozó személyzet így egyetlen helyről követhette az eseményeket, válthatott a különböző kameraképek között, felvételeket készíthetett, és rádión keresztül kapcsolatot tarthatott a műveletben részt vevő egységekkel.

A fennmaradt fényképek tanúsága szerint a jármű a 2000-es évek elején még teljes vagy csaknem teljes technikai felszereltséggel működött.

A felvételek minden bizonnyal egy nyilvános bemutató vagy családi rendezvény alkalmával készültek, amikor látogatók is megtekinthették a berendezéseket.

KIVONÁS ÉS SELEJTEZÉS

A jármű rendkívül keveset futott: értékesítésekor kilométer-számlálója mindössze 19 402 kilométert mutatott.

Szolgálatból történő kivonásakor a műszaki, informatikai, videotechnikai és rádióberendezések jelentős részét eltávolították, majd a kiürített buszt 2011-ben értékesítették. Az eladásról egy később előkerült internetes hirdetés is tanúskodik.

A különleges Ikarus 2022-ben magántulajdonba került. Eredeti berendezéseinek többsége ekkorra már nem volt a járműben, de a fennmaradt fényképek részletesen dokumentálják egykori belső kialakítását.

E felvételek alapján az ITV busz jóval több volt egy egyszerű kamerás járműnél: egy teljes értékű, mobil televíziós, képrögzítő, rádiókommunikációs és helyszíni művelettámogató központot alakítottak ki benne.

Különleges felépítése, összetett technikai rendszere és dokumentált rendőrségi múltja miatt a magyar rendészeti híradás- és megfigyeléstechnika egyik kiemelkedően érdekes fennmaradt emléke.