TUDÁSTÁR / Rádiórendszerek és alkalmazások

MOBIL TELEFONFÜLKÉK A FŐVÁROS PEREMÉN

Az 1980-as évek második felében Budapest külső pesti kerületeiben – különösen a XV., XVI., XVII., XVIII. kerületekben – a fokozott betelepülés és a magasabb születési ráta következtében jelentős népességnövekedés valósult meg. Ez a dinamikus városfejlődés új lakótelepek és családi házas övezetek kialakulását eredményezte, amellyel párhuzamosan a város peremrészei is jelentősen bővültek.

Ezzel a lakossági igények által hajtott fejlődéssel szemben a vezetékes telefonhálózat kiépítése elmaradt, és nem tudta követni a város növekedését. A lakosság részére bekötött egyéni telefonvonalak száma alacsony volt: 1990-ben Magyarországon kevesebb mint 10 vezetékes fővonal jutott 100 lakosra, ami messze elmaradt Nyugat-Európa szintjétől. Ráadásul a vezetékes hálózat erősen központosított, mivel a mintegy 995 839 fővonalnak közel fele Budapesten volt elérhető

A hiányosság nemcsak a magán-előfizetők számára jelentkezett, hanem a nyilvános telefonállomások elérhetősége is elégtelen volt: több esetben a lakosok kénytelenek voltak a belsőbb kerületekbe utazni, hogy telefonon intézzék ügyeiket.

A feltárt hiányosság átmeneti kezelésére az akkori Magyar Posta távközlési ágazata (a későbbi MATÁV) mobil nyilvános telefonfülkék telepítésével reagált. Ezek a fülkék külső megjelenésükben – formájukban és kinézetükben – szinte megegyeztek a hagyományos, vezetékes postai telefonfülkékkel.

A fülkék vasbeton öntvény alapzatra kerültek, melyeket nem rögzítettek közvetlenül a talajhoz. A fülke felső részén emelkedő oszlop nem távközlési kábel bevezetésére szolgált, hanem antennaárbócként funkcionált, melynek csúcsán egy 450 MHz-es BRG Yagi antenna volt elhelyezve. A fülke belső terében, a telefonkészülék alatt egy zárható fémszekrény kapott helyet, benne BRG FM401‑450D típusú, 25 W‑os, duplex rendszerű bázisállomás egységgel.

A nyilvános telefonkészülék közvetlenül kapcsolódott ehhez a rádióegységhez, amely rádióhullámokon keresztül biztosította a kapcsolatot a központi hálózattal.

A rendszer pontos technikai dokumentációja – ideértve a rádióegység konfigurációját, a fedélzeti energetikai megoldásokat és a karbantartási eljárásokat – a nyilvánosan hozzáférhető források között nem található, így már a rendszerváltás előtti és közvetlen utáni időszak egyes megoldásai ma sem teljesen ismertek.

A rendszerváltozás után, az 1990-es évek közepére a nyilvános és magán telefonvonalak számában jelentős bővülés következett be, így ezek a mobil telefonfülkék leszerelésre kerültek.